Gondolatébresztő
Az igék igei személyraggal is toldalékolhatók anyanyelvünkben. De miért van kétféle toldalékunk azonos számban és személyben? Mi a különbség szerinted az olvasom és olvasok alakok között? Hogyan tudod őket mondatba foglalni?
Ha tanulsz valamilyen idegen nyelvet, akkor valószínűleg igeragozást is tanulsz: ez sok nyelvben nagy odafigyelést kíván. A magyar nyelvben ösztönösen használod az igéket ragozott alakjukban. Ez azt jelenti, hogy az igéhez olyan igei személyragokat illesztesz, amelyek kifejezik a cselekvést végző(k) számát és személyét. Sőt bizonyos ragokkal arra a tárgyra is utalhatsz, amelyre a cselekvés irányul: bámulod a bárányfelhőket, de bámulsz egy bárányfelhőt.
Tárgyas és tárgyatlan igék
Az igéknek két csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy az általa kifejezett cselekvésnek van-e tárgya, vagy nincs. A tárgy az, amire a cselekvés irányul: lehet „igazi”, kézzelfogható tárgy, de lehet sok minden más is. Az olvasás tárgya például lehet könyv, újság, egy papírcédula, szöveg, vers, filmfelirat, SMS. A megpuszil tárgya általában személy, a megtanulé pedig elvont fogalom (lecke, szöveg) stb. A tárgyra persze utalhat névmás is (engem, tiedet, azt, valamit, mindent stb.). A tárgyat a -t tárgyragról ismerheted fel, amelynek van -at, -ot, -et, -öt változata is. (Nem szabad összekeverni a múlt idő jelével!)
Azokat az igéket, amelyekhez nem lehet tárgyat kapcsolni, tárgyatlan igéknek nevezzük: esik, alszik, horkol, feláll, botorkál, nevet, megsértődik stb. Nincs olyan dolog, amelyet aludni, esni vagy horkolni lehetne. Viszont az átalszik, végighorkol, kinevet, megsért, kimond igék tárgyasak: ha mondatba helyezzük őket, tárgyat is kell „adnunk” nekik, pl. átalussza a napot, végighorkol egy egész éjszakát, kineveti a padtársát, megsérti magát, kimondja a megoldást.
A tárgyatlan igéket csak egyféleképpen tudjuk ragozni: járkálok, járkálsz, járkál, járkálunk, járkáltok, járkálnak. Ezt általános ragozásnak hívjuk. A tárgyas igéknek viszont az általánoson kívül van egy másikféle ragozása is: átalszik egy teljes napot – átalussza a napot, összetöri magát – összetör valamit. Az átalussza, összetöri igealakok a határozott ragozáshoz tartoznak.
Az általános ragozás
Az általános ragozás csak az alany számát és személyét mutatja meg. Két alapvető esetben használjuk:
- ha az igének nincs tárgya: forgok, mosolyogsz, pattognak;
- és ha az igének van tárgya, viszont határozatlan: ütöget egy labdát, megnézek valamit, főzöl vacsorát.
A táblázatban az általános ragozás személyragjait találod egyes és többes számban, első második és harmadik személyben, példákkal együtt.
| SZÁM ÉS SZEMÉLY | IGEI SZEMÉLYRAGOK | RAGOZOTT IGE |
|---|---|---|
| E/1. (én) | -k | írok, énekelek, főzök |
| E/2. (te) | -sz, -l | írsz, énekelsz, főzöl |
| E/3. (ő) | Ø (vagyis itt az igei szótő áll) (ikes igénél -ik) |
ír, énekel, főz (játszik) |
| T/1. (mi) | -unk/-ünk | írunk, énekelünk, főzünk |
| T/2. (ti) | -tok/-tek/-tök | írtok, énekeltek, főztök |
| T/3. (ők) | -nak/-nek | írnak, énekelnek, főznek |
A Határozott ragozás
A magyar nyelv sajátossága, hogy a tárgyas igéket sajátos módon ragozzuk, ha határozott tárgyat kapcsolunk hozzájuk. Például valaki írja a levelet (nem általában egy levelet, hanem egy bizonyos levelet), nézi őt/őket, megnézem azt/azokat.
Amint látod, ebben az esetben egészen más igei személyragok követik az igét. Alább a határozott ragozás személyragjait láthatod:
| SZÁM ÉS SZEMÉLY | IGEI SZEMÉLYRAGOK | RAGOZOTT IGE |
|---|---|---|
| E/1. (én) | -m | írom, nézem, főzöm |
| E/2. (te) | -d | írod, nézed, főzöd |
| E/3. (ő) | -ja/-i | írja, nézi, főzi |
| T/1. (mi) | -juk/-jük | írjuk, nézzük, főzzük |
| T/2. (ti) | -játok/-itek | írjátok, nézitek, főzitek |
| T/3. (ők) | -ják/-ik | írják, nézik, főzik |
Határozott vagy általános?
Lehet, hogy a kétféle ragozást eleinte nehéz megkülönböztetned. Segít, ha kipróbálod, hogy az igealakhoz illik-e az azt vagy a valamit tárgy. A visszaküld igealakhoz csak a valamit illik, az azt nem: ez általános ragozású. A visszaküldjük viszont csak azt tárggyal működik: ez határozott ragozású igealak. A visszatér pedig egyiket sem tűri meg maga mellett: ennek az igének nem lehet tárgya, tehát biztosan általános ragozású.
Az általános ragozást 1. és 2. személyű tárgynál, valamint általános névmási tárgynál is használjuk, például látnak téged/engem/mindent. Azért is nevezzük általános ragozásnak, mert alapesetben ezt a ragozást használjuk igen sokféle helyzetben. Ehhez képest a határozott ragozás egy speciális ragozási sor, amelyet kizárólag 3. személyű határozott tárgy esetében használhatunk, pl. nézzük a tévét.
Gondolatgyűjtő
Általános vagy határozott?
Legyen határozott!
Feladatok
- Gyűjts öt igét, és ragozd őket jelen idejű, általános és határozott ragozásban is!
Írj velük mondatokat a füzetedbe! - Nevezd meg, mi a különbség az alábbi igealakok között jelentés szempontjából! Foglald őket mondatba! A füzetedbe írd le a mondataidat!
írom – írok – megírom – megírok
néz – nézi – átnéz – átnézi – kinéz – kinézi
- A magyarul tanulóknak sokszor gondot okoz a kétféle ragozás, gyakran felcserélik őket. A következő hibás szöveget egy magyarul tanuló diák írta. Írd le helyesen a szöveget a füzetedbe!
Jól érzek magam, szeretem Budapesten lenni. Nagyon sajnálok, hogy nem találkoztunk. Te milyennek találsz Berlint? Milyennek látsz az egyetemet?
Játékos anyanyelvünk
Hogyan került hozzám?
Ehhez a játékhoz szükség lesz néhány apró kedvenc tárgyra, amelyeket a csoport tagjai hoznak be (minden tag legalább egyet hozzon, de lehet akár 3-4 darabot is). Üljetek le körben a hozott tárgyatokkal együtt! A feladat az lesz, hogy az önként jelentkezők mondják el a tetszőlegesen kiválasztott társuk tárgyáról, hogy szerintük az hogyan került a gazdájához. Ezek után a tárgyak igazi történetét is meséljék el a tulajdonosok. A játékot nehezíthetitek úgy, hogy a foglalkozás előtt rejtetten mindenki átad egy-egy tárgyat a vezetőnek, aki kirakja azokat az asztalra. Azt kell kitalálni, hogy melyik tárgy kié, valamint el kell mondani, miből következtettetek erre.
